Atyám! Hurvinyek?

Ezerszer légy megátkozott, halálfélelem,
bár igazából most sem rajtad múlik,
hogy az emberiség java immár
tartósan véglegelt létségbe bújik.

Vajon van-e élet előtted, tisztelettel,
s egyelőre másfél méterről kérdezem,
bár lehet talán kettő is, mivel a maszk
már hiába, ha csak alatta létezem.

Ezentúl kötődési problémák nélküli
kapcsolatok lesznek, biztonságos élet,
kiszámolt kalóriák, valós hazafutással;
ebből nem tudom meddig még, hogy kérek.

Még várom a lelkek lassú ébredését,
várom, hogy észre térjen a szív,
várom a bátorság szelid visszatértét,
mert két halál között a létezés a híd.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s